Let's Fly (B1A4) #4

Baro POV

Őszintén szólva nagyon meglepődtem, mikor CNU közölte, hogy az a lány akit mind a négyen szeretgettünk a húga. De azt hiszem ezzel nem csak én voltam így. Úgy röstelltem magam a történtek után. És nem hibáztatom CNU hyungot, megérdemeltük amit kaptunk tőle.
Azóta már egy hónap telt el de én másra sem tudok gondolni csak _________-ra/re. A többiek már biztos elfelejtették de én még mindig érzem puha bőrét testemhez simulni, ahogy vékony ujjait arcomon húzza végig, édes illatát, halk sóhajait. A fenébe is...! Most is itt fekszek az ágyon és bámulok ki az ablakon és Rá gondolok. Nem lesz ez így jó....
Néhány hete rávettem magam, hogy felkutassam ____________-t. Még mindig a mi cégünknél dolgozik csak nem a mi háttértáncosunk. De a főnök irodájában minden dolgozóról van akta. Az énekestől, a táncoson és a hangmérnökön keresztül egészen a menedzserig és a takarítónőig, mindenkiről. Egyik nap belógtam és megkerestem __________ aktáját is. Megnéztem hol lakik és mi a telefonszáma. Gyorsan leírtam, mindent visszatettem a helyére és kiosontam az irodából. Kicsit filmbe illő volt a helyzet de végül is a lényeg, hogy megvan amit kerestem.
Ezek után rávettem magam és írtam egy SMS-t _________-nak/nek.
Sokáig csak üzeneteken keresztül beszélgettünk. Aztán volt amikor már fel is hívtuk egymást. Nagyon kedves és vicces lány.
Holnapra találkát beszéltünk meg egy közeli parkba. Ez olyan első randi lenne. Megbeszéltük, hogy mindent tiszta lappal kezdünk és úgy teszünk, mintha meg sem történet volna az a bizonyos dolog. Nagyon izgatott vagyok. Ezt most nem ronthatom el. Igazán megkedveltem ezt a lányt és úgy érzem Ő is így van velem. Na meg ha Hyung megtudja... Áh... bele sem merek gondolni. Inkább arra kell koncentrálnom, hogy minél jobb délutánt töltsünk el együtt.

Te szemszöged


Még egy óra volt vissza a nagy találkozóig. Én már rég készen voltam és a szobámban járkáltam fel s alá. Egy fekete farmernadrágot vettem fel, felsőnek pedig egy félvállas szürke pólót amin kék strasszok voltak. Hosszú hajamat enyhén begöndörítettem és kiengedve hagytam. Sminkem nem volt erős, csak finom és lágy. A körmöm szinte tövig rágtam az izgalomtól. Izgultam amiatt, hogy tetszeni fogok-e neki, amiatt, hogy nem rontok-e el semmit és a legfontosabb ami izgatott, hogy a bátyám meg ne tudja. Bíztam Baro-ban, és tudtam, hogy majd ügyesen átveri Őket, hogy miért kell lelépnie.
Lassan elérkezett az idő, hogy elinduljak a parkba, ahová megbeszéltük. Anyuéktól sietősen elköszöntem és már vettem is az irányt a célpontomig.
Egy gyönyörű délutánnak néztünk elébe. Sütött a nap, a parkban a fákon madarak daloltak és Baro percre pontosan megérkezett. Méghozzá nem akárhogy, egy csokor rózsa és egy doboz bonbon kíséretében. Illedelmesen üdvözöltem és megköszöntem figyelmességét majd kézen fogva elindultunk sétálni. Séta közben rengeteg dologról beszélgettünk. Szóba kerültek komoly dolgok is de drága barátom elhülyéskedte azokat is. Annyira szeretem Baro humorát. Úgy meg tud nevettetni. Mikor eleget sétáltunk leültünk egy padra és az előttünk ugrándozó madárkákat figyeltük.
- __________.- szólított meg hirtelen. Felé fordultam és hatalmas, étcsokoládé színű, sötét szemeibe néztem.
- Igen?
Nem válaszolt csak egyik kezével átkarol és lassan közelítette fejét enyémhez. Mikor már az orrunk összeért én elkaptam a fejem.
- Figyelj Baro. Én nagyon szeretném, de talán ez egy kicsit gyors.
- Megértelek. A Te tempód szerint haladunk. Ha azt kívánod én várok. Bármeddig.
- Köszönöm.- simítottam végig kezemmel puha arcán.
- Oh milyen édesek! Mindjárt elfolyok!
- CNU?!- néztünk rá mindketten nagy szemekkel.

CNU POV

Épp a boltból sétálnék vissza a dormba mikor a túloldalon egy aranyosan turbékoló párt fedeztem fel. Olyan ismerősek voltak de háttal ültek nekem így nem láttam az arcukat. Átmentem az úton és oldalról meglestem Őket. Azt hittem dobok egy hátast mikor megláttam, hogy __________ és Baro enyelegnek a padon. Nem eltiltottam Őket egymástól? Felháborító, hogy így fogadnak szót az idősebbnek! Gondoltam majd jól leszidom Őket, ennek céljából odamentem hozzájuk.
- Mit kerestek itt?- kérdeztem rá az amúgy nyilvánvaló dologra.
- Mi? Ja mi? Mi csak összefutottunk az utcán...- rögtönözte meséjét barátom.
- Mi... össze...- habogta közben húgom.
- Aha. Az én hátam meg tollas és szárnyaim vannak, hogy madárnak néztek! Randiztok!
- Neeem! Mondom összefutottunk aztán úgy gondoltuk leülünk ide és beszélgetünk egy kicsit.
- Szóval akkor azt akarod mondani, hogy azt a majdnem csókot is csak beképzeltem?!
- Nem. Vagyis...- ebből már nem tudta magát kimagyarázni egyik sem.
- Most komolyan? A hátam mögött randizgattok? És ráadásul pont Sunwoo-val?
- Kösssz...
- Van mit!
- Hé, hyung! Mi a baj velem?!
- Csak túl jól ismerlek... Ezt most komolyan gondoltátok?
- Még sosem gondoltam semmit ennyire komolyan.- fogta meg barátom kezét ________ és erősen megszorította.- És nem állhatsz az utunkba! Szeretjük egymást!
- Úgy van!
- Jójójójó! Nyugi! Úgy látom a szerelmes szív útjába hiába állok be, úgyis eltapos...- Ekkor ________ és Sunwoo mosolyogva összenéztek.- DE! De... ha meg mered bántani a húgomat, teszek rá, hogy a barátom vagy! Jól megszorongatom a tökeidet, lekapom őket és megetetem veled! Remélem világos!
- Mint a nap!- csúsztatta szabad kezét ölére. Jót mosolyogtunk ezen majd lassan hazaindultunk.
Azóta már 3 hónap telt el. Amióta a szerelmes gerlepár együtt turbékol Baro-t mintha kicserélték volna. Sokkal figyelmesebb és kedvesebb. Persze a hülyeségeit ugyan úgy nyomatja. Nem is Ő lenne ha nem tenné. De ________ jó hatással van rá. 1 hónapja ________ is beköltözött hozzánk a dormba. Segít a lakás körüli teendőkben és persze mindenek előtt kedvesével van együtt. Komolyan néha már egy kicsit féltékeny is vagyok erre a félnótásra. Teljesen kisajátítja a húgomat. Na de ameddig kárt nem okoz benne addig engedem.
Épp a minap történt, mikor elmentem a szobájuk előtt. Majdnem szívrohamot kaptam. Azt hittem bemegyek a szobába és tényleg kiherélem Baro-t. Elég félreérthető hangok jöttek ki az ajtón.
- Ohhh... ahh... Barooo~
- Ahh... mégh... egy kicsithh... ah...
- Baroh... mindjárth... ahhh....
Mi a fene? Muszáj volt bemennem. Mégsem hagyhattam, hogy...
- Ti mégis mi a....?- rontottam be de a mondatom nem fejeztem be. Érdekes kép tárult elém. __________ az íróasztalának a fiókját rángatta, Baro pedig hátulról segített rá. Mikor beléptem szétrebbentek.
- Mi... mi csak a fiókot... a fiókot akartuk kinyitni.- mondta megszeppenve ________.
- Mit hittél hyung?- kérdezte röhögve Sunwoo- Hogy épp kufi...- fagyott le a mosoly dús ajkairól, mikor meglátta komoly tekintetemet.
- Igen. Azt hittem.
- Jaj ne reagálj már túl mindent! Te leszel az első akinek szólunk ha megtörtént, ígérem.- nyugtatott meg húgom.- Na de most akkor Te is segíthetnél kinyitni ezt a fránya fiókot.