Let's Fly (B1A4) #3

CNU POV

Amikor benyitottam az ajtón rendesen meglepődtem azon amit láttam. Kiesett a kezemből minden cucc és csak tátott szájjal álltam az ajtóban. Nem tudtam, hogy mi miatt hányjam el magam. Azért mert a társaim egy kupacban fekszenek a földön egy pléden, ráadásul meztelenül vagy azért mert a húgom is köztük van.
- Hjaaaa!!! Mi ez? Te Úr Isten! Mit csináltatok?- kiabáltam rájuk, miközben beviharoztam a terembe.
- Jajj Drága, lazulj el és csatlakozz.- lépett hozzám Jinyoung és a nyakamat kezdte el cirógatni és csókolni.
- Eszednél vagy?!- üvöltöttem rá, és ellöktem magamtól.- Ő a húgom!!!
- MIVAN?!- tekintetük köztem és _______ között cikázott.
- CNU én...- suttogta ________.
- Jól van, semmi baj.- guggoltam le hozzá és megöleltem.- Mit csináltak Veled ezek az állatok?
- CNU... én... Ők... velem...- kezdett el pityeregni.
- Jaj Kicsim.- takartam be egy pléddel, kezeibe adtam a ruháit majd felvettem az ölembe.
- Hé azért ennyire nem volt rossz...- motyogta Baro.
- Hogy mondtad?!- léptem oda hozzá.
- S..s.. semmi...
- Mertem remélni! Egy darabig Nektek KUSS van! Világos?! Kiviszem a mosdóba felöltözni és megnyugtatni. Aztán visszajövök, ajánlom, hogy addigra mindenkin legyen ruha és utána jól elbeszélgetünk!
Kivittem _________-t a női mosdóba. Még szerencse, hogy éjfélkor nem nagyon járnak erre dolgozók... Így én is bementem vele a mellékhelyiségbe. _________ bevonult egy fülkébe és felöltözött. Még mindig sírva és remegve jött ki.
- CNU... én... én sajnálom. Szólnom kellett volna, hogy jelentkeztem. És nem kellett volna engednem Nekik...
- Semmi baj. Nem a Te hibád. Gyere ide.- nyújtottam felé kezemet majd erős karjaim közé zártam, Ő mellkasomra hajtotta fejét és úgy próbált megnyugodni. Éreztem, hogy még mindig reszket. Legszívesebben jól bemostam volna annak a négy vadbaromnak, aki ezt tette vele. De nem tehettem... A barátaim. Bár...! Ha Ők csak ilyen simán nekirontottak szegény lánynak... Bele sem merek gondolni mit és hogyan csinálhattak vele. Kezeim ökölbe szorultak, gyomrom is összerándult és már fújtattam a dühtől.
- Nyugi.- suttogta ________ és mellkasomat simogatta.
- Meg leszel itt? Nekem be kell mennem ezekhez az ökrökhöz és el kell beszélgetnem velük.
- Persze, menj csak. Köszönöm.
Küldtem felé egy mosolyt, majd kifelé vettem az irányt.
- CNU, várj!- szólt utánam.
- Igen?- kaptam felé ijedten a fejem. Odasétált hozzám és megpuszilta az arcomat.
- Te vagy a világ legjobb bátyója.- és megölelt.
- Én is szeretlek, húgi.

- Ti világ barmai! Ökrök! Észnél vagytok?!- rontottam be hozzájuk.
- CNU, meg tudjuk magyarázni...- kezdett bele Leaderünk.
- Aha, és szerinted érdekel? A húgomat erőszakoltátok meg!- ezzel behúztam egyet Jinyoung-nak.
- Hé-hé! Haver, nyugi!- fogott le Baro. Lábamat hátralendítettem és jó erősen Baro érzékeny pontjába rúgtam vele.
- CNU nyugodj már le!- kiabált rám Sandeul.
- Ne mondd meg, mit csináljak! Szerinted a húgomnak ez volt az álma? Az, hogy így veszti el a szüzességét?- Sandeul is gazdagodott egy monoklival.
- Neee! Gongchan-t hagyd békén!- állt elém vérző orral Jinyoung.
- Miért tenném? Ő könyörült _________-n/on/en/ön mikor épp módszeresen megbaszta?
- Hogy mondhatsz ilyet? Ő aztán tényleg nem csinált semmi rosszat. Neki is ugyan úgy ez volt az első.
- Na remek!- löktem arrébb Jinyoung-ot és gyomron térdeltem a maknae-t.


Te szemszöged

Ez oltári volt. Ilyet még sosem láttam, éltem át. A világ legperverzebb dolga volt ez de mégis tetszett. 4 tökéletes, szexi pasi kényeztetett. Ez valami káprázatos érzés. Nem sokan mondhatják el, hogy ilyen jó első alkalomban volt részük. Igaz néha borzasztóan fájt. De együtt átvészeltük. Segítettek nekem, mindenben, amiben csak tudtak. És ahogy levettem ez nem csak nekem volt az első.
Mikor a bátyám ránk nyitott nagyon megijedtem és csak akkor esett le igazán, hogy mit is műveltünk. Nem a félelemtől vagy a fájdalomtól remegtem a karjai közt. Egyáltalán nem. A mérhetetlen szégyen emésztett. Akkor döbbentem csak rá igazán, hogy a testvéremet becsaptam magamat pedig a földig aláztam. Minden büszkeségem elúszott. Legalábbis ennek az öt embernek a szemében biztos. Hogy tehettem ezt? Négy vadidegen sráccal csak úgy lefeküdni? Igaz, hogy hallottam már róluk, szinte ismeretlenül is de ismertem Őket. De akkor is. Borzasztóan éreztem emiatt magam.
Mikor CNU elment nem bírtam tovább és utána eredtem. Megálltam a próbaterem ajtajánál és hallgatóztam. Hallottam ahogy üvöltözik a barátaival. Elmondhatatlanul rosszul éreztem magam, hogy  miattam veszekednek. Amikor a kulcslyukon belestem láttam, hogy épp Gongchan-t rúgta gyomorszájon. Áááúúú.... Ez még nekem is fájt. Majd tovább hallgatóztam.
- Mi nem tudtuk, hogy a húgod.- szólalt meg Baro, mikor már kicsit helyre jött.
- Kicsit jobban figyelhettetek volna rá a bemutatkozásotoknál! Különben is! Ha nem a húgom lenne, sem kellett volna egy vadidegen csajra rámásznotok. Betegek vagytok! El sem merem képzelni mit érezhetett... Négyen egyszerre nekirontani... Állatok!- kiabálta bátyám.
- Hát ami azt illeti... nem négyen csak ketten-ketten...- kezdte ecsetelgetni Sandeul a megtörténteket.
- Fúúújj! Könyörgöm kímélj meg a részletektől!
- De miért nem mondtad, hogy van húgod?- kérdezte Gongchan.
- Ezek után csodálkozol? Úgy tudtam! Én éreztem, hogy ez lesz! Ha bemutattam volna Nektek úgyis valamelyikőtök rámászott volna. Én meg ismerlek már annyira titeket, hogy tudjam, nem titeket szeretnélek sógornak.
- Kössssz...- horkant fel Jinyoung.
- Van mit! Ezek után rá sem nézhettek! Nem találkozhattok vele, nem kereshetitek! Remélem értve vagyok!- mi? Most komolyan eltilt tőlük a bátyám? És a tánc?
- És a tánc?- kérdezte Sandeul.
- Majd beszélek a főnökkel. Azt hiszem jobb lesz ha hazamegyünk. Én hazakísérem ________-t, és majd utánatok megyek.
Út közben CNU-val megfogadtuk, hogy a szüleinknek nem mondunk semmit. Jobb ha nem tudnak róla. Valami rövid és elfogadható mesét is kitaláltunk. Mikor hazaértünk kimagyaráztam magam, majd lefeküdtem. CNU visszament a dormba.