Végre eljött a hazatérésük napja. Izgatottan sürögtél-forogtál a konyhában, hogy elkészítsd Kedvesed kedvenc sütiét a krémest. Este 9 felé járhatott az idő, de még mindig sehol senki. Idegesen járkáltál fel-alá a nappaliban, mikor egyszer csak TOP lépett be az ajtón. Azonnal odarohantál hozzá és a karjaiba omolva forró, érzelmes csókot váltottatok.
-Hogy vagy? Biztos fáradt. Add ide hozom a cuccaid.- vetted ki kezeiből a poggyászokat.
-Jaj, Drágám, hagyjad. Olyan jót aludtam az úton. Teljesen friss vagyok.- vette vissza a táskáit.
-Nézd! Ezt neked készítettem. Annak örömére, hogy újra láthatlak. A kedvenced, krémes.- mutattál rá mosolyogva a megterített étkezőasztalra.
-Jaj de figyelmes vagy! Köszönöm- húzott közel magához derekadnál fogva és csókolt meg.
Miután Tabi jóízűen megette a neki szánt édességet, Te elmentél lezuhanyozni. Ő ezalatt kipakolt.
-Beszélhetnénk?- szólított meg halkan, mikor a hajadat törölgetve kijöttél a fürdőből. A hangja komolynak hangzott. Egy kicsit megijedtél, hogy mit fog mondani. De egyben fogalmad sem volt, hogy mivel kapcsolatban.
-Persze.
-Szóval.. arról lenne szó..., hogy...
-Jaj, Tabi! Mondjad! Tudod, hogy nem eszlek meg. Velem bármit megbeszélhetsz.- pusziltad meg arcát.
-Szóval.- vett nagy levegőt- Mi lenne ha miattam megszeretnéd a tejszínhabot?
-Hogyan?- néztél rá értetlenül.
-Láttam, hogy van a hűtőben. Gondolom a krémeshez kellett. És tudom, hogy nem szereted.
-Eddig értem. De miért kéne megszeretnem vagy hogyan?
-Hááát... szóval...- sütötte le szemeit- Arra gondoltam, hogy mivel már rég láttuk egymást, meg aztán a változatosság nem árt...
-Azt hiszem kapisgálom.- mosolyogtál rá huncutul- Azt szeretnéd, hogy az ágyban változtassunk dolgokon. Pl azzal, hogy megszeretteted velem a tejszínhabot.- lökted oldalba és kajánul rámosolyogtál- Hát miért nem ezzel kezdted?
-Mit szólsz hozzá?- kérdezte félénken.
-Én benne vagyok.- csókoltad meg- Mit is mondtál? Nem vagy annyira fáradt ugye? Akkor akár most is elkezdhetjük.- kacsintottál rá- De aztán egy életre szeressem meg a tejszínhabot.
-Garantálom!- kapott fel erős karjaiba és bevitt a hálóba.- Ne mozdulj!- adta ki a parancsot, majd kiment a tejszínhabért.
Visszajött, letette az éjjeliszekrényre a tubust és azonnal "neked látott". Lefektetett az ágyra, levette a pólódat, ráült a csípődre és saját felsőjét is levette. Majd kezébe vette a finomságot. Nyomott egy keveset 2 melledre és a hasadra. Mivel a hűtőből hozta hideg volt ezért egy kicsit megborzongtál és felszisszentél. Nem sokáig érezted a hideget, mert barátod finoman elkezdte rólad lenyalogatni a habot. Néha felkacagtál, mert egy kicsit csikis vagy. De erre Tabi sem reagált másként. Mikor végzett testhelyzetet váltottatok. Most Ő volt alul.
-Te jössz!- kacsintott rád.
Lassan a kezedbe vetted a tejszínhabot, forgattad, nézegetted, gondolkoztál, arról, hogy ezt Te biztosan akarod-e. Már kisgyerek korod óta nem ettél tejszínhabot. De már párodnak is megígérted.- Á, egye fene.- gondoltad és azzal a lendülettel telefújtad Tabi felsőtestét az édes habbal. Majd lassan, érzékien elkezdted lenyalni róla. Érezted, hogy kedvesednek ez mennyire tetszik. Majd mikor elfogyott mind, rátértetek a lényegre. TOP megszabadított titeket a maradék ruháitoktól. Hátadra fektetett, lábaidat felemelte a vállaira, kicsit közelebb csúszott hozzád és hirtelen beléd hatolt. Miközben benned mozgott hasadat lepte el puszikkal és két kezével melleidet kényeztette. Furcsa volt ez az új helyzet de valahogy mégis jobb. Egyre mélyebben érezted magadban párodat. Egyre hangosabban nyögtetek. Kezeiddel már a lepedőt gyűrted az örömtől elkábulva. Tabi egyre gyorsabban mozgott, míg egyszerre el nem értetek az öröm legtetejére. Édes volt ez az öröm, édesebb a föld minden mézénél. De TOP időt sem hagyott, hogy megpihenj, kifújd magad. Pozíciót váltottatok. Te hason feküdtél, vagyis csak leereszkedtél az alkarodra, szerelmed mögéd térdelt. Apró csókokkal látta el hátsó feled, majd mikor érezte, hogy készen állsz újra beléd vezette férfiasságát. Jól eső érzés volt. Már nagyon vágytál rá, kívántad, szavakban ki sem lehetett fejezni. Mégis csak 2 hónap...
-Gyerünk!- sóhajtott fel, miközben melleidet masszírozta és tempóján gyorsított- Mindjárt elmegyek!
-Kérlek... Nekem... nem megy...- nyögted hangosan.
-Mennie kell!- és egyik kezével végigsimított gerincvonaladon amitől forró érzés árasztotta el testedet. Hangosan felnyögtél ami jelzés volt számára: már nincs sok vissza. Közelebb csúszott hozzád, ezzel elérve a tested legbelső, legérzékenyebb pontját. Újra egyszerre kerültetek a gyönyör és élvezet mezejére. TOP még lökött rajtad néhányat majd kiszedte magát belőled. Lefeküdtetek egymás mellé, lihegve, fáradtan.
-Ugye, hogy nem olyan rossz a tejszínhab?- cukkolt.
-Nem.- csókoltad meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése