Tejszínhab (T.O.P. [BigBang])

A BigBang hatalmas Ázsia turnéra indult, új albumuk megjelenése után. Kb 2 hónapig nem láttad a Te egyetlen nagy szerelmedet Tabit. Telefonon tartottátok a kapcsolatot.

Végre eljött a hazatérésük napja. Izgatottan sürögtél-forogtál a konyhában, hogy elkészítsd Kedvesed kedvenc sütiét a krémest. Este 9 felé járhatott az idő, de még mindig sehol senki. Idegesen járkáltál fel-alá a nappaliban, mikor egyszer csak TOP lépett be az ajtón. Azonnal odarohantál hozzá és a karjaiba omolva forró, érzelmes csókot váltottatok.
-Hogy vagy? Biztos fáradt. Add ide hozom a cuccaid.- vetted ki kezeiből a poggyászokat.
-Jaj, Drágám, hagyjad. Olyan jót aludtam az úton. Teljesen friss vagyok.- vette vissza a táskáit.
-Nézd! Ezt neked készítettem. Annak örömére, hogy újra láthatlak. A kedvenced, krémes.- mutattál rá mosolyogva a megterített étkezőasztalra.
-Jaj de figyelmes vagy! Köszönöm- húzott közel magához derekadnál fogva és csókolt meg.
Miután Tabi jóízűen megette a neki szánt édességet, Te elmentél lezuhanyozni. Ő ezalatt kipakolt.
-Beszélhetnénk?- szólított meg halkan, mikor a hajadat törölgetve kijöttél a fürdőből. A hangja komolynak hangzott. Egy kicsit megijedtél, hogy mit fog mondani. De egyben fogalmad sem volt, hogy mivel kapcsolatban.
-Persze.
-Szóval.. arról lenne szó..., hogy...
-Jaj, Tabi! Mondjad! Tudod, hogy nem eszlek meg. Velem bármit megbeszélhetsz.- pusziltad meg arcát.
-Szóval.- vett nagy levegőt- Mi lenne ha miattam megszeretnéd a tejszínhabot?
-Hogyan?- néztél rá értetlenül.
-Láttam, hogy van a hűtőben. Gondolom a krémeshez kellett. És tudom, hogy nem szereted.
-Eddig értem. De miért kéne megszeretnem vagy hogyan?
-Hááát... szóval...- sütötte le szemeit- Arra gondoltam, hogy mivel már rég láttuk egymást, meg aztán a változatosság nem árt...
-Azt hiszem kapisgálom.- mosolyogtál rá huncutul- Azt szeretnéd, hogy az ágyban változtassunk dolgokon. Pl azzal, hogy megszeretteted velem a tejszínhabot.- lökted oldalba és kajánul rámosolyogtál- Hát miért nem ezzel kezdted?
-Mit szólsz hozzá?- kérdezte félénken.
-Én benne vagyok.- csókoltad meg- Mit is mondtál? Nem vagy annyira fáradt ugye? Akkor akár most is elkezdhetjük.- kacsintottál rá- De aztán egy életre szeressem meg a tejszínhabot.
-Garantálom!- kapott fel erős karjaiba és bevitt a hálóba.- Ne mozdulj!- adta ki a parancsot, majd kiment a tejszínhabért.
Visszajött, letette az éjjeliszekrényre a tubust és azonnal "neked látott". Lefektetett az ágyra, levette a pólódat, ráült a csípődre és saját felsőjét is levette. Majd kezébe vette a finomságot. Nyomott egy keveset 2 melledre és a hasadra. Mivel a hűtőből hozta hideg volt ezért egy kicsit megborzongtál és felszisszentél. Nem sokáig érezted a hideget, mert barátod finoman elkezdte rólad lenyalogatni a habot. Néha felkacagtál, mert egy kicsit csikis vagy. De erre Tabi sem reagált másként. Mikor végzett testhelyzetet váltottatok. Most Ő volt alul.
-Te jössz!- kacsintott rád.
Lassan a kezedbe vetted a tejszínhabot, forgattad, nézegetted, gondolkoztál, arról, hogy ezt Te biztosan akarod-e. Már kisgyerek korod óta nem ettél tejszínhabot. De már párodnak is megígérted.- Á, egye fene.- gondoltad és azzal a lendülettel telefújtad Tabi felsőtestét az édes habbal. Majd lassan, érzékien elkezdted lenyalni róla. Érezted, hogy kedvesednek ez mennyire tetszik. Majd mikor elfogyott mind, rátértetek a lényegre. TOP megszabadított titeket a maradék ruháitoktól. Hátadra fektetett, lábaidat felemelte a vállaira, kicsit közelebb csúszott hozzád és hirtelen beléd hatolt. Miközben benned mozgott hasadat lepte el puszikkal és két kezével melleidet kényeztette. Furcsa volt ez az új helyzet de valahogy mégis jobb. Egyre mélyebben érezted magadban párodat. Egyre hangosabban nyögtetek. Kezeiddel már a lepedőt gyűrted az örömtől elkábulva. Tabi egyre gyorsabban mozgott, míg egyszerre el nem értetek az öröm legtetejére. Édes volt ez az öröm, édesebb a föld minden mézénél. De TOP időt sem hagyott, hogy megpihenj, kifújd magad. Pozíciót váltottatok. Te hason feküdtél, vagyis csak leereszkedtél az alkarodra, szerelmed mögéd térdelt. Apró csókokkal látta el hátsó feled, majd mikor érezte, hogy készen állsz újra beléd vezette férfiasságát. Jól eső érzés volt. Már nagyon vágytál rá, kívántad, szavakban ki sem lehetett fejezni. Mégis csak 2 hónap...
-Gyerünk!- sóhajtott fel, miközben melleidet masszírozta és tempóján gyorsított- Mindjárt elmegyek!
-Kérlek... Nekem... nem megy...- nyögted hangosan.
-Mennie kell!- és egyik kezével végigsimított gerincvonaladon amitől forró érzés árasztotta el testedet. Hangosan felnyögtél ami jelzés volt számára: már nincs sok vissza. Közelebb csúszott hozzád, ezzel elérve a tested legbelső, legérzékenyebb pontját. Újra egyszerre kerültetek a gyönyör és élvezet mezejére. TOP még lökött rajtad néhányat majd kiszedte magát belőled. Lefeküdtetek egymás mellé, lihegve, fáradtan.
-Ugye, hogy nem olyan rossz a tejszínhab?- cukkolt.
-Nem.- csókoltad meg.

Jealousy (Yoseob [BEAST])

- Ezt nem hiszem el! Hol lehet? Már elmúlt hajnali kettő és még nincs itthon... - gondolkoztál hangosan a nappaliban a kanapén ülve. Egyszer csak nyitódott az ajtó. Ő az.

- Szia Életem! - lépett be Yoseob szélesen vigyorogva.

- Te csak ne "Életem-ezz" itt! Tizenegy óta várlak. Tudod, hogy aggódtam? Semmi telefon, semmi SMS... - támadtad le párodat. - És ez már nem az első alkalom. Én megértem, hogy elfoglalt ember vagy, és tudod jól, hogy mennyire támogatlak. De azért igazán szólhatnál, ha tovább maradsz... - teremtetted le az idegességtől és az aggodalomtól remegve.

- De..de... Ne haragudj! - nézett rád kiskutya szemekkel párod.

- És mégis hol kóboroltál?

- Azt...nem mondhatom meg.

- Tessék? Na jó! Ez egy kicsit sok volt nekem mára. Ne haragudj! - álltál meg előtte karba font kezekkel.

- Sajnálom. Majd megtudod, ha eljön az ideje - motyogta halkan szerelmed.

- Biztos valamelyik táncossal voltál. Csak nem mered a szemembe mondani, hogy már nem szeretsz! Régóta furcsán viselkedsz. Mennyivel jobbak azok a lányok nálam? - borultál ki teljesen.

     Magad sem értetted, miért vágtál a fejéhez ilyen dolgokat, miért kezdtél ilyen csúnya vádaskodásba. Talán csak fáradt voltál már, eleged volt a folytonos várakozásból és elhallgatott dolgokból.

- Hogyan? Jól vagy? Mindennél jobban szeretlek és sosem lennék képes megcsalni Téged!

- Aha.. hagyjuk Seob... - sóhajtottál elkeseredetten. - Azt hiszem a kanapé megfelelő lesz számodra az éjszaka eltöltésére.

- _______! Ne csináld ezt! Szeretlek!!! - kapott utánad hevesen és megfogta a kezedet.

- Eressz! Nem érdekelsz! Gyűlöllek! - mondtad könnyeiddel küszködve a hamis szavakat, majd mindketten, fájó szívvel és nyugtalanul aludni mentetek.

- Jó reggelt Édesem - keltett két szorosan ölelő kar és egy édes hang.

- Hagyj! - bújtál ki ölelése alól még félálomban.

- Most mi a bajod? Mit tettem? Ne haragudj rám! - próbált hízelegve engesztelni kedvesed.

- Nem érdekelsz! Hagyj békén - fordultál el tőle még mindig duzzogva.

- Jól van, Te akartad. Elmegyek, este jövök, talán addigra megnyugszol... Szia - váltott át azonnal rideg magatartásra Yoseob és kiment az ajtón, magadra hagyva.

     Eléggé lehangolt olt a kis incidensetek miatt Yoseob. Nem tudta, mivel hozhatná helyre azt, amit elrontott. Mert azt látt, hogy igen is elrontotta a dolgokat, pedig teljesen az ellenkező szándékkal cselekedett.

- Szia Manó! Megjöttem - lépett be a nappaliba Seobie. De sajnos sehol nem talált senkit. Csak a konyhapulton egy cédulát ezzel a felirattal:

Ne haragudj, de ez nekem nem megy. Nagyon szeretlek, de ha Te azt a másikat választod akkor legyetek boldogok. 

U.I.: A cuccaimért még visszajövök.

     Barátod szemeiből lassan egy patak kezdett el csörgedezni, majd lerogyott a konyhapult tövébe és keservesen zokogott. Kezében egy apró dobozkát szorongatott. Ekkor Te léptél be a lakásba.

- Szia - köszöntött rekedtes hangon, kisírt szemmel most már exed.

- Szia - üdvözölted rémülten- Veled mi történt? - léptél hozzá közelebb.

- Semmi különös - szipogta- Csak elhagyott a barátnőm, akit mindennél jobban, tiszta szívemből szerettem - kezdett bele a keserű színjátékba.

- Értem. Sajnálom. De talán volt rá oka, nem?

- Nem sok. Végig sem hallgatott. Most akartam volna megmagyarázni mindent. De esélyt sem adott.

- Talán még nincs veszve minden - simogattad meg a vállát. - Hívd fel.

- De ez nem telefon téma.

- Akkor beszéld meg vele minél hamarabb - indultál be a szobádba pakolni a cuccaidat.

- Várj! - szólt utánad, miközben feltápászkodott. - Elmondhatom az én verziómat is?

- Igen - vettél mély levegőt és felkészültél a lehető legrosszabbra is.

- Tegnap azért jöttem később, mert sokáig tartott a próba, és többször meg kellett állnunk miattam, mert egy kicsit rosszul voltam - amikor e szavakat mondta, nagy rémület fogott el, de hamar folytatta. - Nyugi semmi komoly csak fáradság. Aztán próba után bementem még az ékszerészhez, azért hogy ezt megcsináltassam neked - nyújtotta át a kis dobozkát.

     Egy eljegyzési gyűrű volt benne. Egy lila kővel a közepén. Most már a Te könnyeid is megindultak, a bűntudattól és a meghatódottságtól. Minden világossá vált számodra. Megértetted, hogy Kedvesed miattad jött haza később, Te pedig nagyon csúnyán megvádoltad. Megértetted, hogy ebben a sztoriban Te vagy az egyetlen hibás. De Seobie folytatta.

- Megvártam amíg elkészül. De már nem jutottam haza, mert megint rosszul lettem. DooJoon hyung velem volt hál' Istennek, így azonnal hazavitt hozzá és lefektetett. Ezért jöttem haza később. Ne haragudj. Nem akartam, hogy miattam idegeskedj. De azt már meg sem kérdezem, hogy mit mondasz a gyűrűre... - hajtotta le a fejét pityeregve.

- Ne haragudj! - préselted ki e szavakat nagy nehezen könnyeid tengerében fuldokolva, majd a nyakába borultál és egyre azt hajtogattad. Percekig csak egymás nyakában csüngtetek és zokogtatok. - És az esetben, ha még áll az ajánlatod és még mindig szeretnél egy ilyen elviselhetetlen feleséget, akkor a válaszom igen! - nem érkezett felelet csak egy forró csók.

     Óvatosan felvett a karjaiba és bevitt a hálóba, ahol finoman lefektetett az ágyra. Csókotok forró volt és mély, minden érzelmet és szenvedélyt magába foglalva ízleltétek egymást. Talán még sohasem volt ilyen szenvedélyes játékotok.

     Elkezdte lehúzni rólad a felsődet, majd egy laza mozdulattal ledobta a földre. Követted példáját és Te is megszabadítottad Őt pólójától. Lassan végigsimítottál gyenge ujjaiddal izmos hasán. Egy kicsit beleborzongott lágy érintésedbe. Az érzés viszonzásául melleiddel játszadozott szerelmed, majd végül, szinte észrevétlenül került le rólatok szépen sorban minden ruhadarab. Csak sodródtatok az eseményekkel, lassan de mégis szenvedélyesen élveztétek egymást közelségét. Testetek felforrósodva vonaglott egymáson a kéjesebbnél kéjesebb mozdulatok nyomán.

     Finoman vezette beléd hatalmasra duzzadt férfiasságát. Lassan és mélyen mozgott benned. Mindeközben Te lábaidat átfontad derekán és hátát karmolásztad élvezeted levezetése képen. Minden érintésedbe beleborzongott erős teste. Fokozatosan emelte tempóját, mire egyre hangosabb sóhajok és nyögések hagyták el ajkaitokat. Nem éreztél semmit a külvilágból. Egyedül Seobie létezett, Őt érezted magadban, ahogy még jobban hatolt mélyebbre, elérve gyönyörpontodat. Majd amikor elérte mozgása leggyorsabb ütemeit egyszerre elélveztetek. Érezted a testedben és párod testében szétáramló örömet.

     Megnyugodtál. Tudtad, hogy ezek után Yoseob megbocsájtott Neked.