Napsütéses tavaszi reggelre ébredtek a Bangtan fiúk a közös dormjukban. Lágyan világította be a tavasz vidám színeivel a szobákat. Mégis egy ilyen gyönyörűen kezdődő napon mindenki kelletlenül ébredezett. Ennek is megvolt a maga oka. Ugyan szabadnapot kaptak, de ez hiába való tény, mivel ezt a napjukat takarításra kellett fordítaniuk. A menedzser szerint akkora disznóóllá vált a lakásuk néhány hónap alatt, hogy muszáj lesz nekiállniuk a rendrakásnak. Hívhattak volna takarítót is, de a srácok és a vezetés is úgy gondolta, hogy jobb, ha nem idegenek turkálnak a holmijaik között. Úgyis Ők használják a cuccokat, inkább Ők pakolják el, úgy biztos tudni fogják, mit hol keressenek majd.
Igazából nem minden szobában ment nehezen a kelés, voltak akiknek könnyen ment, volt olyan, akinek muszáj volt, hogy könnyen menjen és akadt olyan tag is, aki az Istenért sem akart megmozdulni. A vezető türelmes volt társaival, éppen ezért csak kilenc óra körül álltak neki a reggelinek, ami közben felosztották a feladatokat.
- Este sokat gondolkoztam - kezdett bele a magyarázásba Jin, miután mindenki elé odapakolta a reggelijét és utolsóként helyet foglalt az asztalnál. Hangja komolyan csengett, arcán kifejezéstelen vonások uralkodtak. - De végül megtaláltam mindenki számára a legtesthezállóbb feladatot - jelentette be végül szélesen mosolyogva.
- Miért mindig Te osztod be a munkákat, hyung? - sopánkodott méltatlanul Jungkook.
Nem azzal volt baja, hogy nehéz feladatott szokott kapni az ilyen alkalmak során, hanem inkább az zavarta, hogy amióta együtt laknak, szinte mindig mindenki ugyan azt csinálja. Már megunta a portörölgetést, hogy állandóan tüsszögő rohamokat kapott a rengeteg porcicától. Sokkal szívesebben cserélt volna a többiekkel. Például inkább bevásárolt volna Jimin és V helyett, vagy Yoongi porszívózását választotta volna. Mondjuk Hoseok wc pucolását semmi pénzért nem vállalta volna el. A konyhát pedig tudta, hogy Jin még véletlenül sem adta volna ki a kezei közül.
- Mert Ő a legidősebb - felelte meg higgadtan a kérdést Namjoon.
Őt sosem zavarta a beosztás. Igaz, nem a szíve csücske a takarítás, mindig akadna sokkal több és jobb elfoglaltsága is ennél, amit ezerszer szívesebben végezne, viszont párja elbűvölően édes kérlelő tekintetének sosem tudott ellenállni. És különben is, a pakolással egyáltalán nem volt nagyobb baja.
- De Te vagy a vezetőnk - folytatta továbbra is az értetlenkedést Jimin.
Neki sem volt ínyére ez a takarítósdi, de sosem szólalt fel ellene, mert úgy gondolta, hogy Ő és Tae mindig is megúszták a nehezét, hiszen a bevásárlás szinte számukra már móka. Valamint ezen felül szerettet udvariasan viselkedni párjával és a legtöbb cuccot cipelni hazáig, hogy megmutassa, milyen erős Ő valójában. Persze ezen Taehyung csak jóízűen nevetett. Ilyenkor az egész napot végigszórakozták. Szóval Ők különösebben nem bánták a dolgot.
- Ugyan, ez nem jelent semmit - vont vállat unottan Suga. - Csak rájuk kell nézni és süt róluk, hogy fülig szerelmesek. Hát persze, hogy az orránál fogva vezeti, amerre csak akarja - tette még hozzá rosszmájúan.
Alapvetően nem volt ilyen zsörtölődős Yoongi, és nem is zavarta barátai együttléte. Neki a takarítással volt a legnagyobb problémája. Szerinte ez csak felesleges és időpocsékolás az egész. Számára sosem létezett rendetlenség csak túlzsúfolt helyiség. Neki minden dolga a helyén volt, csak sok volt a cucca. Amit Ő lerakott valahova, azt nem hanyagságból tette, hanem azért, hogy megtalálja ha a közeljövőben szüksége lenne rá. Persze a tényleges szemét Őt is zavarta. De mire odafordult, hogy eltakarítsa, csodával határos módon már valaki más megtette ezt helyette. Így egy idő után már nem is törte magát ezért.
- Oh valóban? - nevetett fel harsányan Hoseok. - Mondja ezt a bagoly a verébnek. Te is pontosan ugyan ennyire bele vagy habarodva a mi nem is olyan kicsi Maknae-nkba - jegyezte meg mindentudóan, egy öntelt vigyorral az ajakin bólogatva a rapper.
Köztük sokszor adódott ebből vita. Hoseok lételeme, egyszerűen imádja a tagok vérét szívni és ezzel észrevétlenül is mosolyt csalni az arcukra. És ez alól Suga sem kivétel egy pillanatig sem. Nem is szokott baja lenni a másik társa hülyeségével, egészen addig, míg a szerelemmel nem kezdi el piszkálni. Számára ez olyan különleges dolog, annyira intim és bensőséges, hogy egyszerűen képtelen ezzel a témával és érzéssel ennyire egyszerűen, lekezelően undorító és kicsinyes módon bánni. Hiába a barátaival él együtt, ezt jobb szereti magának megtartani.
- Ne szívd mellre, haver! - veregette vállon a csendben fortyogó, tányérja felé forduló Yoongi-t, Hoseok. A sértett csak lerázta magáról barátja vállait és továbbra sem nézett fel senkire. Combján megérezte párja kezét, ahogy az asztal alatt nyugtatóan cirógatja.
- Ez csúnya volt, hyung - jegyezte meg halkan V, elhúzva a száját.
Igaz, párjával Ők voltak a legharsányabb páros az egész csapatban. Soha nem zavartatták magukat a dormban, akár a többiek jelenlétében is nyíltan flörtöltek egymással. Viszont azt is tudták nagyon jól, hogy mindennek, ami köztük történik, a dorm falain belül kell maradnia, hiszen ez a karrierjük és az egész életük rovására menne. Taehyung azzal is tisztában volt, hogy Suga-ék a legkonzervatívabb - ha lehet ilyet mondani egy meleg párra - és legvisszafogottabb páros, így igyekezett tiszteletben tartani Őket.
- Mielőtt még egy nagyobb vita alakulna ki, elmondanám, ma kinek milyen munkát szánok - vette magához ismét a szót a legidősebb tag. Mintha az előző szócsata meg sem történt volna, mindenki csendben ülve várta a halálát, csak a tányérhoz koccanó evőeszközök hangja hallatszott. Nem vártak nagy megváltást, lélekben mindenki felkészült a szokásosra.
- Yoongi-yah és Namjoonnie mennek bevásárolni - kezdett bele a felsorolásba, mire mindenki nagy szemekkel kapta rá a tekintetét. - Hopie felporszívózik és felmos. Mindenhol - tette hozzá, de a megszólított már nem is figyelt rá, mert örömében teljesen elveszett. - Jiminnie kimossa a szennyest és kitakarítja a fürdőt. A WCt is! - nézett rá szúrósan a teljesen elkeseredett fiúra. - Taehyung port törölget, Jungkook-ah pedig pakol. A konyha pedig természetesen marad nekem - mosolyodott el a végére angyalian Seokjin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése